Akár egy kicsi Svájc is lehetne Székelyország! - Székely Szó - A Székely Nemzeti Blog

Friss

Home Top Ad

Responsive Ads Here

Post Top Ad

Responsive Ads Here

2017. december 14., csütörtök

Akár egy kicsi Svájc is lehetne Székelyország!


Nem titok ez senki számára, hogy volt már próbálkozás a Székely Köztársaság létrehozására 1918- ban, amikor az akkor még valóban székely érdekeket védő és támogató Székely Nemzeti Tanács létre akarta hozni a Székely Köztársaságot.

 1918. november 17-én a SZNT nagygyűlést tartott, ahol megvitatták és elfogadták Paál Árpád, a székelyudvarhelyi SZNT elnökének a javaslatát, miszerint ha a kormány politikája nem tudja megtartani az állami egységet, akkor: 1. a magyar–román együttélés a wilsoni elvek alapján kantonális rendszerben biztosíttassék, 2. ahol a székelység összefüggő többséget alkot, ott – nemzetközi garanciák mellett – „független, szabad és szuverén köztársaságot alkothasson”, 3. kérik a Magyar Köztársaság támogatását az államalakulat létrehozásában és abban, hogy biztosíttassék számára képviselet a békekonferencián.

Amikor közismertté vált, hogy a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon született megállapodás értelmében a román hadseregnek lehetősége nyílt a Marosig előnyomulni, megszületett az önálló Székely Köztársaság terve. Eszerint a Székelyföld önálló kis államot alkotott volna úgy, hogy mégis néhány vonatkozásban Magyarországhoz tartozzék. Azok, akik az önálló Székely Köztársaság gondolatát felvetették, a Wilson elnök által meghirdetett népek önrendelkezési elvére hivatkoztak. A terv megvalósítására azonban nem volt elegendő idő. Bethlen István kezdeményezésére 1918. november 19-én létrejött egy előkészítő bizottság az Erdélyi Székely Nemzeti Tanács megalakítására, illetve a november 28-ra Marosvásárhelyre hirdetett Székely Nagygyűlés megszervezésére. Az Erdélyi Nemzeti Tanács és annak elnöke, a Károlyi-párti Antalffy Endre, erőteljesen tiltakoztak és ezután november 22-én a feszültség feloldása érdekében az SZNT-vezetőség összeül és megegyezik Antalffyékkal. December 5-re a Tanács azonnali gyűlést hívott össze, ahol a december 1-jei gyulafehérvári gyűlés megvitatása is sor került. 

E gyűlésen többek között beszédet mondott Barabás Samu kolozsvári esperes, aki többek között Apáthy István tehetetlenségéről számol be, majd a Magyar Nemzeti Tanácsot bírálja, amiért az erdélyi románságot fegyverekkel, munícióval látja el és az állami pénztárból pénzt ad nekik, bírálta az Erdélyi Nemzeti Tanácsot, amely a legképtelenebb intézkedéseket teszi. 1919 januárjában az önálló Erdélyi Köztársaság eszméjét Paál, mint helyettes alispán és a Székely Nemzeti Tanács tagja a román Kormányzótanács miniszterével, Romul Boilával folytatott tárgyalásokon is felvetette. Boila ezt ideális megoldásnak nevezte, de sajnálattal közölte, hogy a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata már ezen az eszmén túlmenő megoldást létesített, melyhez az Antant is hozzájárult. Január 4-re Paál több politikussal megállapodott már a köztársaság ügyében: a fegyverszüneti szerződés és a megszállás elismerése mellett akarták kikiáltani az önálló független székely államot. Ez gazdasági szövetségre lépett volna a helyi nemzetekkel és több európai állammal, akik protektorátusát kérték volna.(forrás: Wikipédia)

A Székely Köztársaság gondolata nem volt rossz ötlet, sőt ezen az úton kellett volna kitartsanak, sajnos ez nem történt meg. A XXI. században most már mint kötelező érvényű (jus cogens) jog létre lehetne-e hozni a Székelyországot és ez gazdaságilag megélne-e? Ezt a kérdést a Székelyek Világszövetsége több helyen is felvetette és a válaszok nagy része igen volt, tehát létre lehet hozni a székelyek számára akár saját országot is, ezt nem befolyásolná sem a földrajzi sem pedig a gazdasági helyzet. A legtöbb kérdés az volt, hogy Románia középen? Igen! Románia közepén.
 Aztán voltak olyanok akik azt mondták, hogy így bezáródna Székelyföld és se ki se be nem tudnának az emberek mozogni. Na ezenen már elcsodálkoztunk sőt sokunkban nevetőgörcs is előjött. A XXI. században nem lehet korlátozni senkinek sem a mozgásszabadságát tehát erre vannak nemzetközi törvények is amit Romániának is kötelezően be kell tartania.

A gazdasági megélhetés, na ez az ami sokakat érdekel. Székelyföld a Kárpát –Medence egyik természeti kincsekben leggazdagabb régiója. Van só, rész, földgáz, ásványvizek, vas, stb. A turizmus is fejlődőképes és olyan még kiépítetlen turisztikai látványosságok vannak Székelyföldön amik fellendítenék Székelyföld gazdaságát is. Az ipar is fejlődőképes. Már miért ne élne meg egy független Székelyföld ahol közel 80%-os magyar anyanyelvű többség él? Ahogyan többen is mondták nekünk Székelyföld akár egy kicsi Svájc is lehetne.


Mi folyik a Székelyföldi politikában? Egymásra való mutogatás, 66 féle autonómia tervezet és még 66 féle petíció, amit a Román Állam folyamatosan elutasít, mivel ezeknek nincs jogalapjuk. 2018-ban (szerk.megj.) véleményem szerint a székely önrendelkezés ügye új erőre fog kapni és megalkuvások nélkül akár a nézeteltérések felvállalásával is. A végső cél azt ki jelenthetjük az önálló Székelyföld létrejötte.  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Bottom Ad

Responsive Ads Here