A Székely Nemzeti Tanácsot újra kell szervezni, Izsák Balázsékat a székely politika sülyesztőjébe tenni! - Székely Szó - A Székely Nemzeti Blog

Friss

Home Top Ad

Responsive Ads Here

Post Top Ad

Responsive Ads Here

2018. október 8., hétfő

A Székely Nemzeti Tanácsot újra kell szervezni, Izsák Balázsékat a székely politika sülyesztőjébe tenni!


2018. október 6 án Gyergyócsomafalván Székely Konferenciát tartottak a Székely Nemzeti Tanács Gyergyószéki képviselői, a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklósnak a védnöksége alatt, ahol több neves felszólaló mellett a Székely Leszek 2021 Mozgalom és a Néri Szent Fülöp Egyesület képviseletében Péter Mária is felszólalt.


A rendezvényen a résztvevők elfogadtak egy határozatot, amit a Székely Leszek 2021 Mozgalom és a Néri Szent Fülöp Egyesület is szintén elfogadott.

A GYERGYÓCSOMAFALVI SZÉKELY KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATA (2018.10.06.):

ZÁRÓNYILATKOZAT

A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete megalakulása 15. évfordulója alkalmából 2018. október 6-án Gyergyócsomafalván zajlott a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács? elnevezésű értekezlet, amelyre meghívást kaptak az SZNT KT tagjai, valamint az SZNT volt és jelenlegi tisztségviselői.

Jelen voltak 8 székely szék közül 4 szék (Kézdi-, Csík-, Bardoc-Miklósvárszék- és Gyergyószék) Székely Tanácsának széki elnökei, egy szék (Udvarhelyszék) alelnöke és egy szék (Orbaiszék) elnöke elküldte felszólalásának szövegét. Ugyanakkor jelen volt a székely közösség több civil szervezetének képviselője, valamint Székelyföld számos jeles személyisége.

Az értekezlet köszönetet mond az alapítóknak, akik 2003. július 8-án Borsos Géza kezdeményezésére Csomafalván összeültek. Ugyanakkor elismerését fejezi ki a Magyarok Világszövetségének, amely 2003. júniusában egy egész Székelyföldet bejáró autonómiakonferencia-sorozattal, majd 2003 június 21-én a Csíkszeredában megtartott "Quo vadis Székelyföld?" konferenciával megteremtette az SZNT létrejöttnek előfeltételeit.

Az értekezlet megerősíti, hogy a székely közösség önálló nép, amely elválasztahatatlan része a magyar nemzetnek. A székely – akárcsak a magyar – több ezer éve őshonos nép a Kárpát-medencében. A székelységet mint népet leíró megfogalmazást jelen Zárónyilatkozathoz mellékeljük.

A felszólalók közül többen nemzetként határozták meg a székely népet, tekintettel arra, hogy erdélyi történelme során több évszázadon keresztül ez a minősítés illette. Jelen zárónyilatkozat a Magyar Nemzet meghatározása szerint használja a fogalmakat.

Az értekezlet kijelenti, hogy a Székelyföldön egy tömbben élő székely nép mellett a világon bárhol élő székely közösség és székely ember tagja a székely népnek. A székelység közképviseleti és ügyvivő testületeiben a mai Székelyföld határain kívül élő székely közösségek képviseletét is meg kell teremteni.

Az értekezlet a 2006-os ditrói Székely Nemzetgyűlés elvi alapjain áll, annak határozatait magára nézve kötelezőnek tekinti, és igényt tart a székely nép önrendelkezésére, amelynek legelemibb megnyilvánulási formája Székelyföld etnikai területi autonómiája.

Az értekezlet megállapítja, hogy a román hatalom settenkedve ugyan, szándékát a nemzetközi közösség előtt titkolva, de gőzerővel folytatja a Ceeausescu-i román gyarmatosítást (kolonizációt). Részben ennek tudható be, hogy a székely társadalom fiataljai tömegesen vándorolnak el szülőföldjükről Az értekezlet felhívja erre a mai világban tiltás alatt álló folyamatra a nemzetközi közösség figyelmét.

Az értekezlet számbavette az elmúlt 15 év eredményeit és mulasztásait.

Eredményként tartja számon a következőket: a székelyudavarhelyi nagygyűlés (2005) megszervezését, a ditrói Székely Nemzetgyűlés (2006) összehívását, az önrendelkezéshez vezető útról szóló határozatok elfogadását, a széki tanácsok által megszervezett székelyföldi belső népszavazást Székelyföld területi autonómiájáért.

A 2008 utáni időszak súlyos mulasztásai közé sorolta: az SZNT Házszabálya sorozatos megszegését, és azt, hogy az SZNT elnöke, Izsák Balázs nemzetárulást követett el, mikor a 2011-es népszámlálás előtt arra biztatta a székelyeket, hogy tagadják meg székely önazonosságukat, azt a téveszmét sulykolva, hogy „székely az, aki Székelyföldön él, és magyarul beszél”.

Az értekezlet a legsúlyosabb mulasztásnak tekinti, hogy az SZNT 2007 után megszegte a ditrói Székely Nemzetgyűlés sarkalatos határozatát, és nem hívta össze a Székely Nemzetgyűlés következő ülését. Ezen évtizedes bűnös mulasztás miatt az SZNT elveszítette mind erkölcsi, mind jogi alapját arra, hogy összehívja a Székely Nemzetgyűlést. Az értekezlet ezért maga kezdeményezi a Székely Nemzetgyűlés összehívását.

Az értekezleten bejelentés történt arról is, hogy öt szék elnöke a közelmúltban felvetette Izsák Balázs lemondásának szükségességét.

Az értekezlet tiltakozva emlékeztetett a Maniu-gárdák 1944 őszén Székelyföldön Szárazajtától Gyergyószentmiklósig elkövetett vérengzéseire. Egyben határozottan kijelentette, hogy Szőcs Zoltánt és Beke István Attilát politikai foglyoknak tekinti, és kiáll ártatlanságuk mellett.

Az értekezlet a székely társadalom önszerveződésének felerősítését – mint pl. önellátás megszervezése, helyi pénz bevezetése, a székely közösség hagyományai, történelme megismertetését célzó népfőiskola létesítését is – javasolta.

Október 6-a lévén, az Aradi Vértanúkra emlékezve a részvevők a templomkertben megkoszorúzták a hősök emlékművét. A magyar hősökre és vértanúkra emlékező beszédet Ferencz Antal helybéli plébános és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott.

Kelt Gyergyócsomafalván, 2018. október 6-án

"A Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács?" elnevezésű konferencia résztvevői

Melléklet:
Fogalmak a Magyar Nemzet meghatározásából (Magyarok VIII. Világkongresszusa – 2012. augusztus 20.)
1.1. A nép történelmi sorsközösségben születő és kibontakozó sajátos világ- és létértelmező szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfőbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtő közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtő rendje.
1.2. Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.
1.3. Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.
1.4. Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.
1.5. A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.
1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.
1.7. A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különböző államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen előterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Bottom Ad

Responsive Ads Here