A Székely Nemzetgyűlések fontossága - Székely Szó - A Székely Nemzeti Blog

Friss

Home Top Ad

Responsive Ads Here

Post Top Ad

Responsive Ads Here

2018. december 10., hétfő

A Székely Nemzetgyűlések fontossága


Hogyan is kell elképzelnünk a jelenlegi politikai keretek között a Székely Nemzetgyűléseket? A Székely Nemzetgyűlések több évszázados múltra tekintenek vissza. A XIV. században már egész biztos, hogy volt Székely Nemzetgyűlés összehívva mivel az első okleveles említés 1344-ből származik. Amikor a székelység fontosnak tartotta akkor összehívták és megtartották. Említsünk egy párat, amelyet Székelyföldön tartottak, és amiről pontos adatok vannak, ugyanis egy alkalommal Magyarországon is Kétpó településen hívták össze a székely nemzetgyűlést: 

1357. – A szentmihálykövi vár birtokviszonyait kipuhatoló, Nagy Lajos királynak szóló káptalani jelentés említi.
1455. – Zabola
1505. és 1506. november 23. – Az Udvarhelyi Constitutio-t (Székely Alkotmány) állítja össze, melybe összeírja a székely nemzet hagyományos törvényeit, perrendtartást szervez, és más, 1848-ig ható törvényeket szerkeszt. „A szeretet, a harag, a gyűlölség és a maguk hasznoknak keresése a bírákat és törvénytevőket itt a mi Székelyországunkban gyakorta nem engedi meg, hogy igazat lássanak és ítéljenek” – mondja az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés végzése. Ezért szigorú büntetést, számkivetést szabtak a hamisan ítélő bíróra, aki vagy könyörgésért, vagy ajándékért, vagy pedig maga hasznáért az igaz útról valamely-felé kitérne.

1524. november 15. – A Marosvásárhelyen tartott Székely Nemzetgyűlés az elnyomatást panaszolja fel. Úgy látja, hogy a külső és belső ellenség miatt immár a végső veszedelem fenyeget.
1555. április 28. – Az ősi székely törvényeket 88 cikkelybe foglalja.
1562. április – A székely nép tiltakozik ősi nemzeti szervezetének önkényes fölforgatása ellen, sértett jogait visszaköveteli. A székely fölkelés előzménye.

1581. – Sérelmezi, hogy az országgyűlés végzéseiből a székelyeket illető törvénycikkeket kiírták.
1606. december 24. – Végzései: 1. „A szabad székely el ne köthesse magát; kik Bocskai uralma alatt holmi csekélységért elkötötték, váltsák meg magokat; azok, kik criminalitás miatt kötötték le fejüket vagy örökségüket, a fejedelem bejötteig maradnak.”2. „Minden dolog előbb a generalishoz menjen, s csak azután a fejedelemhez.”3. A kapitányok, királybírák a fejedelemhez küldendő lovasokat, gyalogokat és azok értékét pontosan, részrehajlás nélkül fölírják. 4.A székelység közt lakó oláh pásztorok marhalopására rovandó büntetésről rendelkezik.

1607. október 9. – Rákóczi Zsigmond fejedelemsége idején (1607-1608) Petki János megnyeri a székelyeket, hogy 1. akinek 6 ökre van, adjon 1 Ft-ot; 2. kinek ökre nincsen, csak más marhája, adjon 25 denárt; 3. kinek csak 4 ökre van, a mellé egy 2 ökrös rendeltetik, s együtt fizetik az 1 Ft-ot; 4. kinek marhája nincsen, semmit sem ad; 5. ezen nem a fejedelem, hanem az ország szükségére fordítandó segélyt Szent Demeter napjáig szedjék be.

1608. – Szent György napja előtti hétfőn Báthori Gábor fejedelemnek (1608-1613) pénzsegélyt ad és sóaknákat is átenged. Ez is bizonyítja, hogy a székelyek a fejedelmek alatt is, csak önkéntesen, testvériségből járultak az adóhoz.

1614., 1627., 1635. – Ezekről a székely nemzetgyűlésekről nincs adat.1848. október 16-18. – Agyagfalván a Székely Nemzetgyűlés sorsformáló határozatokat hoz: A gyűlés résztvevői az egész székelység nevében felesküsznek a magyar kormányra. Kinyilvánítják, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek, ugyanakkor elvárja, hogy a románok és a szászok „a két magyar hazát egyesítő és a király által szentesített törvény előtt meghajoljanak.” Határoz egyben a magyar honvédség mintájára székely hadsereg felállításáról, melynek parancsnokának Sombori Sándor huszárezredest nevezi ki. A második napon híre jön, hogy a Partiumban román népfelkelők császári felbujtásra magyar falvakra támadtak. Erre válaszul a székelyek azonnal négy dandárt alakítanak, és táborba szállnak.

2006. június 18. – Ditrói Székely Nemzetgyűlés. Határozatok: 1. A Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendekezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását. 2. A Székely Nemzetgyűlés megjelöli a történelmi székely székeket magában foglaló Székelyföld autonóm közigazgatási egység ideiglenes határait, amiképpen ezek a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentjébe benyújtott Statútumban szerepelnek. 3. A Székely Nemzetgyűlés megfogalmazza és elfogadja Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit
Van akarat egy új Székely Nemzetgyűlés összehívására viszont véleményem szerint addig, amíg a hivatalos népszámlálások alkalmával a magyar nemzeten belül nem mutatják ki a Székelyföld többségét kitevő 650 000-700 000 székelyt addig ennek csak szimbolikus értéke van ugyanis a legutóbbi népszámlálási adat szerint mindössze 1665 székely létezik. A Székely Nemzetgyűlések azok kizárólag a székelyekről szóltak a történelem során is és nem a Székelyföldön élőkről. 

A Székely Nemzetgyűlést bátran el lehet úgy is képzelni, mint a székelyek parlamentje, ahol nincsnek korrupt politikusok, hanem ezt bármely székely ember összehívhatja és a határozatijaiban összefoglaltakat megszavaztathatja. Véleményem szerint ennél demokratikusabb forma nem létezik és a székelységnek, ahogyan visszaszerezik a jogi létezésüket, a következő népszámlálásoknál vissza kell térni a Székely Nemzetgyűlések útjára és az ősi székely törvényeket fel kell eleveníteni és akár önkormányzati határozatokkal újra érvénybe hozni.

A székely nemzet pecsétje a XIV. századból

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Bottom Ad

Responsive Ads Here