Két székely vers amit karácsony ünnepén mindenkinek ajánlunk! - Székely Szó - A Székely Nemzeti Blog

Friss

Home Top Ad

Responsive Ads Here

Post Top Ad

Responsive Ads Here

2018. december 25., kedd

Két székely vers amit karácsony ünnepén mindenkinek ajánlunk!

    Széllyes Sándor:

Székely Karácsony

Hóba temetkezett csíki havasokon, 
Áron – egymagában – fenn a Madarason

– Uram, – fohászkodik – Fiad megszületett, 
Karácsony este van… Hogyha megteheted, 
Te, aki rendezed ezt a nagyvilágot, 
Jutass nekünk is egy kicsi boldogságot. 
– Hallottalak, Áron, de nem mondtad kinek? 
– A népemnek, Uram, szegény székelyeknek. 
Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Áron! 
Jókedvemben kaptál… legyen úgy… nem bánom. 
De még mielőtt a kérést teljesítem, 
Valamit meg kéne magyarázni nekem: 
Én a székelyekről hallottam eleget, 
Mondtak már rólatok hideget, meleget… 
Tudom – hívők vagytok –, sokat imádkoztok, 
De szidásomban is világelsők vagytok. 
Hallom, magatokat székelynek valljátok, 
S kiválasztott népem neveit hordjátok: 
Áron, Ábel, Mózes, Dániel és Dávid, 
Az egész Biblia – egész Ábrahámig… 
Ha jól meggondolom, szinte már úgy vélem, 
Hogy Csicsó – Názáreth, s Ditró – Jeruzsálem. 
Aztán – ha jól értem – magyar a beszéded, 
S mégis a székelyek boldogságát kéred… 
Miféle náció, ha a nyelve magyar? 
– Ó, Uram, – szólt Áron – a székely is magyar, 
Csak egy kicsivel több. 
Úgy legalább három vagy négy fokkal.

Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázban, 
Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban, 
Megkondult Csíksomlyó máriás harangja, 
S szelíd korholással szólott az Úr hangja: 
– Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet: 
Ez a „kicsivel több” megmagyaráz mindent. 
Én megértettelek, és most érts meg te is: 
Kicsivel ezért több a szenvedésetek is.


Székely Miatyánk


Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy!
Kitől jő élet és halál!
Hívó szavunk Te hozzád szárnyal
És vigaszra csak ott talál!
Nagyobbak voltunk minden népnél
S ha meghalunk is, úgy halunk,
Hogy az egész Föld minden népe
Megkönnyezi ravatalunk!
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig Benned bízott...
Te Székely Isten! Félünk Téged,
Bár sújtva sújt az ostorod!
Atyánk! Bár itt van a halálunk,
Büszke lelkünk nem kesereg,
Bár sorsunk meg nem érdemeltük:
Megszenteltessék a Te neved!
Oh, jöjjön el a Te országod!
Add, hogy még boldogok legyünk!
Add, hogy még egyszer reánk nézzen
A mi Szent Hargita hegyünk!
Add, hogy még egyszer legyen boldog
Székelyhon minden hű fia!
Add, hogy még felvirradjon egyszer
Ez a bús, gyászos éjszaka!
A Te akaratod legyen meg!
Hogyha már minket elhagytál,
Ha fohászunk már meg nem hallod
S ha a sorsunk egy hős halál.
De engedd meg, hogy kis fiúnknak,
Kiért a szívünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein még
Egy dicső, Székely Kikelet!
Ne vígy minket a kísértésbe!
Ne higgyük, hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben
Mindig csak a székely vére folyt!
Ne add, hogy Benned is csalódjunk!
Ne add, hogy ne higgyünk Neked...
Nem lehet az Istenünk, hogy Te...
Cserben hagyjad a népedet!
Tied lesz Hatalom, Dicsőség,
Ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bízó
És jövőt szülő reményt vetett!
A mi lelkünk nemesebb, büszkébb?
Merészebb, mint más népeké...
Vállaljuk, ami lehetetlen,
Mert felnézünk a nap felé!
Tanuljatok, Ti földi népek!
Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből
Sír szélén is reményt fakaszt!
Éreznétek a Szent Hitet, mit
Minden hű székely szív dobog!
Éreznétek, és megértenétek,
Hogy a székely csak győzni fog!
Győzünk! Ha nem mi: unokáink!
S mi szépen, csendben meghalunk...
Mert tudjuk, egyszer még felharsan
Erdély szent hegyein a dalunk!
Bár mi, szívünk szent keservével
E jégvilágban megfagyunk,
Hiszünk most... és hiszünk mindörökké,
Ámen!

Mi székelyek vagyunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Bottom Ad

Responsive Ads Here