Hová tünt el az MSZP Szanyi Kapitánya? Interjút készítettünk vele! - Székely Szó - A Székely Nemzeti Blog

Friss

Home Top Ad

Responsive Ads Here

Post Top Ad

Responsive Ads Here

2020. március 22., vasárnap

Hová tünt el az MSZP Szanyi Kapitánya? Interjút készítettünk vele!

Hová tünt el az MSZP volt Szanyi Kapitánya?A Székely Szó interjút kért tőle és Szanyi Tibor válaszolt a kérdéseinkre. 

Szanyi Tibor az MSZP korábbi politikusa 

1. A magyar baloldalon az Ön neve az utóbbi időben elég megosztó lett azután, hogy kilépett az MSZP-ből. Miért hozta meg ezt a döntést, ugyanis ,,Szanyi Kapitány,, az MSZP-ben egy óriási név volt.

Inkább úgy látom, hogy politikai tevékenységem a teljes hazai spektrumon belül megosztó, s ezt helyesnek vélem. Igen, legyenek sokan, akik egyetértenek az általam javasolt baloldali úttal! Természetesen megértem azokat, akik mást szeretnének. Ők nyilván más pártokat választanak. 

Törekvésem lényege, hogy többen legyenek a velem egy platformon állók. Szerintem minden politikus így van ezzel. Aki azt hirdeti, hogy demokráciában létezik mindenkinek megfelelő, egyetlen és kizárólagos közös út, az hazudik. Eleve eltérő érdekek mozgatják például a munkavállalókat és a munkaadókat. Ugyanez mutatkozik a nemzeti kisebbségek és többségek viszonylatában. Az igazán szép feladat az eltérő érdekek méltányos egyensúlyba hozása, azaz olyan projektek megtalálása, amelyekre a szolidaritás jegyében igent lehet mondani.

Az MSZP-ben viselt tagságom megszüntetését az indokolta, hogy az elmúlt 20 évben a párt tagságának és támogatóinak száma a töredékére csökkent, alapvetően az egyre gyengülő vezetők részéről a baloldaliságtól való tartós eltávolodás folytán. Jómagam - fura mód - így az elsöprő többséget jelentő távozókhoz csatlakoztam, pontosabban azokat kívánom újra egybe szervezni, akik a modern, európai, úgymond “vörös és zöld” értékrend mentén kívánnak a közélet részei lenni, s elegük van a báránybőrbe bújt hiénákból, netán farkasokból. 

Úgy vélem, ez helyes döntés volt, hiszen nem csupán az “elcsángáltak” erőteljes újra-aktivizálódását látom, hanem igen sok fiatal, zömmel 30-as, 40-es éveikben járó ember csatlakozott hozzánk. Persze vannak tizenévesek és 70 év felettiek is, akik ráadásul eddig távol tartották magukat a pártoktól. Szóval úgy látom, a nevem ma inkább vonzó, mint valaha. Ezt mutatják az elérhető mérések is.

2. Kilépése után a volt pártjától kapott támadásokat, főleg az Igen Szolidaritás párt bejegyzése után?

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom megalakulását két hónappal a távozásom után jelentettük be. A bejegyzés még folyamatban van. Érdekes módon az MSZP igyekszik az ügy körül a lehető legnagyobb csendben maradni, s ezzel egyetértek. Támadásokat inkább a neoliberális erőktől kapunk, ami viszont megtisztelő, ugyanis nyílt visszaigazolása annak, hogy van tartanivalójuk a baloldal újraszerveződésétől. 

Egyébként jól indultunk. Huszti Andrea személyében egy vérbeli szervezőt választottunk elnöknek, Székely Sándor révén van országgyűlési képviseletünk, Kalmár Szilárd neve pedig a radikális baloldaliak számára cseng különösen szépen, hogy csak néhány ismertebb politikusunkat említsem. A Szolidaritás Mozgalom és az Igen Mozgalom hálózata lehetővé teszi, hogy mind a 106 országgyűlési egyéni körzetben állítsunk saját jelöltet. Néhány tucatnyi önkormányzati képviselőnk már most is van. 

3. Ön mindig egy baloldali politikus volt, de megtörténhet még az, hogy korábbi párttársa Szili Katalin útját fogja követni, amelyik a jelenlegi kormány mellett van?

Aki egy pártot alapít, az aligha áll más párt szolgálatába. Részemről egyébként is kizárt, hogy jobboldali törekvéseket támogassak.

4. Hogyan értékeli a jelenlegi magyar baloldali összefogást + a Jobbikot mint jobboldalról baloldalra húzó pártot?

Ez egy érdekes, ám egyelőre tartalmatlan és egyben felemás gyülekezet. A Fidesz ellen való technikai összefogásnak azonban lehet értelme, bár minket inkább az érdekel, hogy mi lesz az Orbán-kormány elűzése után? Ha egyes ellenzéki pártok anélkül gondolnának beleülni a bársonyszékekbe, hogy gyökeres változásokat vizionálnának, akkor csak úgynevezett “gengszterváltás” lehet az eredmény. Mi elsődlegesen a szociális válságot kívánjuk felszámolni. Hasonló ambíciókat tápláló pártokat egyelőre nem látunk, jóllehet megjelenésünk óta elég sokan belehúztak a baloldali arcélük felmutatásába. Ez utóbbinak örülünk.

5. Nagy elvi hasonlóságokat találtam a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt és az Igen Szolidaritás között, elképzelhető Ön szerint a következő választásokon közös jelöltek indítása?

Látja, nekünk se a hasonlóság, se a közösség nem jutott eszünkbe.

6. Az Igen Szolidaritás párt hogyan értékeli a határon túli magyarok, székelyek autonómia törekvéseit és a Székely Nemzeti Tanács Európai kezdeményezését a Nemzeti Régiókról?

Lassan egy évtizede, hogy útjára indult ez a kezdeményezés, és örömmel látjuk, hogy Európa-szerte igen sokan csatlakoztak hozzá. Szeretnénk, ha a kezdeményezés céljai beépülnének a megújuló Európai Unió alapvető célkitűzései közé, mert a mai keretekben ez az ügy sajnos reménytelen. A képmutatások parádéjával állunk szemben. A mai realitás ugyanis az, hogy az EU egy masszívan kormányközi szerveződés, s ezek a kormányok többnyire úgy irtóznak a különböző autonómiáktól, mint Ördög a tömjénfüsttől. Maximum annyit fogadnak el, amit erővel kipofoznak belőlük. Józan belátás - nulla. 

Arra pedig szintén nulla esély van, hogy bármelyik kormány beálljon egy másik országban élő kisebbség ügye mögé. Az Orbán-kormány is inkább csak a feszültségek szításában érdekelt a székelység esetében. Kizártnak tartom, hogy a mai magyarországi rezsim elfogadna egy olyan közös európai elvrendszert, aminek következtében akár a magyarországi kisebbségek is autonómiákra tehetnének szert.

Azért inkább legyünk optimisták! Ha bárhol erősödik az autonómia, az húzóerő lehet más, hasonló törekvések számára.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Bottom Ad

Responsive Ads Here